BELOIANNISZ TÖRTÉNETE

Beloiannisz község Fejér megye keleti részén, a Duna mentén helyezkedik el, Ercsi és Adony között. A 6-os útról Iváncsa községen keresztül megközelíthető, valamint az autópályáról is, a besnyői körfogó felől. Vasútállomása közös Besnyő és Iváncsa községgel.

A falu 73 éves. A görög polgárháború idejében (1946-1949), rengeteg embernek kellett elmenekülnie a hazájából. A menekültek közül több ezer embert fogadott be Magyarország, akiknek lakóhelyet kellett biztosítani. Így született meg a döntés, hogy Fejér megyében egy új települést hozzanak létre, a görög menekültek részére. A község helyén anno szántóföldek, legelők és rétek voltak.

Miután kijelölték a falut a régi Sina birtok területén, 1950. május 6-án megkezdték a tervezést és az építkezést. Az építkezés munkálataiban több ezren vettek részt. Természetesen a görögök is részt vettek ebben az építkezésben, és hihetetlen gyorsasággal 418 db lakás épült meg.

MUNKAHELYEK LÉTREHOZÁSA

Az építkezés itt nem állt meg. Folyamatosan épültek a középületek is, iskola, óvoda, könyvtár, tanácsháza, művelődési ház, konyha, orvosi rendelő. Kezdetben Görögfalvának nevezték, majd 1952. április 3-án felvette a Beloiannisz nevet. (Nikosz Beloiannisz 1915. 12.22-én született. A görög kommunista mozgalom egy vezető alakja volt.) Munkahelyeket hoztak létre a településen. 1951-ben a Háziipari Szövetkezet jött létre, 1952-ben a „Béke” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és 1954-ben a Ruhaipari Szövetkezet.

Ebből a mai napon már csak a Ruhaipari működik, de a neve megváltozott és magánkézbe került. Kezdetben 1850 fő lakója volt a falunak, de ez jelentősen lecsökkent 1954-ben, mert sokan visszatértek Görögországba.

Beloiannisz egy kivételes, történelmi jelentőségű hely, talán nincs is ilyen hely több Európában. A Beloianniszt felépítő görögök túlléptek önmaguk határain és a rengeteg és sokféle megpróbáltatás ellenére képesek voltak alkalmazkodni egy kulturálisan ennyire más környezetben.

A múlt

A Beloianniszban élőket az átélt viszontagságok egy hatalmas családdá kovácsolták. Itt mindenki ismer mindenkit, görögösen mindenki figyel mindenkire.

A Triandafylla asszonytánckar sokszor lép fel nemzeti ünnepeken és más rendezvényen, a faluban és más városokban is. Közülük legtöbben átélték a politikai menekültek viszontagságait, szeretettel és egymást tisztelve, egymásra odafigyelve őrzik az óhazából elhozott viselkedéskultúrát és a nyelvet.

A jelen

A pandémia miatt, nem tudták megtartani az 1821-es görög szabadságharc emlékére tartandó ünnepet, így filmet forgattak. Az egyik helyszín Beloiannisz főtere, az Amaliáda tér volt természetesen. Az össztáncban részt vett a beloianniszi két női tánckara, a Triandafylla és a fiatalok Beloianniszi Görögök Kulturális Egyesület Néptáncsoportja. Szegedről az Eleftheria táncegyüttes férfi tagjai. Budapestről a Chelidonáki, az Ellinismos és a Kariatidák kórusa érkezett.